Sík Júlia
vegyészmérnökként végzett és dolgozott pályája elején. Nevét a könyvtárosok a Kémiai
számítások képletgyűjteménye című segédkönyvről ismerhetik. 1977-től a könyves világban
tevékenykedett. Először a Műszaki Könyvkiadó szerkesztője volt, majd a
rendszerváltás után könyvkiadással foglalkozott. Saját kiadójából, a Sík
Kiadóból ment nyugdíjba, de az Esély és a Magyar Állatorvosok
Lapja folyóiratok olvasószerkesztője maradt.
Tőlünk hallott a könyvtárak és magán emberek összefogásával épülő MATARKÁ-ról, és megtetszett neki ez az értelmes vállalkozás. A
megfeszített napi munkához, szövegek gondozásához szokott emberként úgy döntött,
hogy csatlakozik a „matarkásokhoz”, és nyugdíjasként szabadidejének egy részét
13 folyóirat [Barlangkutatás = Höhlenforschung (1913–1944), Barlangvilág
(1926–1943), Ellenfény : tánc- és
színházművészet (1996–2019), Erdészeti kísérletek (1899–1949), Erdészeti
kutatások (1954–2007), Erdészettudományi közlemények (2011–2019), Földtani
értesítő (1880–1948), Icomos Híradó (2007–2017), Karszt- és
barlangkutató (1961), Karszt és barlang (1962–2011), Látóhatár
(1950–1958), Új látóhatár (1958–1989), Zoologiai lapok
(1899–1911)] feldolgozásának szentelte. Szerkesztői szemléletével több javítást, módosítást javasolt, amivel az adatbevitel még logikusabbá, áttekinthetőbbé
válhat. A MATARKA Egyesületnek is tagja volt.
Sajnálatos módon rövid ideig dolgozhatott velünk, bizonyítva, hogy nemcsak
a könyvtárosok tartják értelmes feladatnak a MATARKA építését.
Orbán Éva
